jöszte

[Füst Milán - Álmatlanok kara]
gondol s válik az ajka komollyá / S komoly sóhajjal alszik el s a bús halál maszkját felölté! / Ó jöszte édes hajnal, magasság édes tükre! / S te roppant csöndes angyal, ki most a sírokat őrzöd / És reggel


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.