| [Füst Milán - Őszi sötétség] |
egy méla dallam fuvolára jobban meghat, / Erősebb zenéknek hangos dallamánál... / Tedd meg tehát a kedvemért: a lánykám mostanában oly borús... / Álmodd meg őt e kedves arcot, tengerszín szemét / S éjszín |
| [Füst Milán - Őszi sötétség] |
ennek vége már... s ezért, ki szobrászi kalapácsért, / régi kovács, / A pőrölyöd sutba vetetted: a kedvemért felejtsd el ez egyszer / busongó világodat s készíts / Tréfás csoportokat inkább, tar kedvemhez ami |