keskeny
[Füst Milán - Őszi sötétség]
vánkosára lehajtja fejét, / S míg kék, világos egeden megűlnek fekete felhők, / Hol nincs fény, csak
keskeny
sárga tüzek, álmatlan szegény / szeme lecsukódik, / S elalszik a homályban. / / III. / A RÉSZEG
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.