kezeden

[Füst Milán - A mélyen alvó]
is bucsút int. S akár a multakért, úgy zokog érted, / Máris felmérné, ami neki voltál s úgy vezetne kezeden/ Remegő szeretettel s vendégeként vissza magához, / Mint legdrágább látogatóit: a téveteg


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.