kibújt
[Füst Milán - Álmatlanok kara]
mély verem / S a hegy nem domború, de sötét lap kék egen / És jaj, a fekete hegy mögül éppen
kibújt
a hold: / Ó ha most, ha most aludni tudna égő két szemünk / S a nehéz gondolat oszolna könnyü köddé
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.