köríti
[Füst Milán - A mélyen alvó]
karikáz, / Gurúlva nevet és még egyszer fellobog élete. / S te mindeközben alszol s homlokod
köríti
gyenge csillogás. / Egy titokzatos élet / Ölel át s szivedbe, mint a permeteg, esőznek édes álmai
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.