| [Füst Milán - Barokk elégia - Búcsú mesterségemtől] |
Az óra megállott " De hiába! / Megúntam én, hogy szüntelen álljam az őrt, / Figyelnem az éjfelet s kongatnom a vihart, / Sok volt nékem a sikoltás és sok a kurjogatás is, / Mert én voltam az évszázadok őre, de |