kovácsra
[Füst Milán - Őszi sötétség]
fehér macskája lustán nyújtózott egy színes szőnyegen. / / V. / AZ ÚJ SZOBRÁSZHOZ! / / Hidd el: egy
kovácsra
már régen gondolok! / Ki magános s egy országútnál tartja műhelyét / És patkolván a sziklás
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.