kűzdelmet
[Füst Milán - A mélyen alvó]
az álom végeláthatatlanúl, / hanyatlasz el, / S amellett mosolyogsz, akár a boldogok. Hát jól esik a
kűzdelmet
/ feladnod álmodó? / S az éj zenithjén, mikor minden tombol, hagynod, hogy lehúzzon / a nemlét
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.