lángoknak
[Füst Milán - Egy magános lovas]
s az árny elédbe lép, / Te nyergedben felállsz és merőn nézel napnyugat felé. / Tán az álombéli
lángoknak
ama tájékát figyeled, hol a nap / Aranyabroncsokat ereget, sötét tűzkarikákat hajigál s hol gyorsan
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.