lángoló

[Füst Milán - Őszi sötétség]
S hol gyors felhőt aranyoz szűz, hajnali fény, / Karcsú, égi leány zöld fátylat vont szép, lángoló arca elé: / Lenge e hölgy és átlátszó, mint üvegkehely sárga bora / S mint szőlőfürt, oly áttetsző


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.