látod

[Füst Milán - A jelenés]
A jelenés / " És hallám az ő szárnyaik zúgását. " Ezékiél, I., 24 / / Az angyalok sötétek. Nem látod e kezükben a kardot? / Amint megvillan a fényben, akkor repülik át a napot és fekete / fényköreit
[Füst Milán - Hajnal előtt]
ott? / Már gondolom, légy gyengéd égi lány, / Ott gyermek született talán... / Oh én öreg csavargó, látod, hogy sirok
[Füst Milán - A Mississippi]
messzire. Mert ott az én hazám, hol / minden csak szeret, mert senki sem ismer / S amit nem ismerek, látod, már én is csak azt szeretem. / Fekete nap volt az életem. Kinek panaszoljam? Elmult. / Oh mintha


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.