| [Füst Milán - Egy régi költő műve - Óda a Fejedelemhez] |
ostora csomóit! / Jó fejedelem! / Vidúlj fel kérlek és nevess: tekints énreám, a szegényre, / Ki lantomat jajgatva pengetem, / S ki nevetséges már, hogy mennyit szenvedék! / Tán púpos vagyok én, hogy megvet |