[Füst Milán - Levél a rémületről] |
kortyot, csillagtüzeket? És elmenekülsz véle, / mint a tolvajok? / Szabályosabbnak hittem ezt a létet eddig. Ma már megvetem. / Sietni kell? És félni? emberek! Nem nézhetem a holdat / lassan is? / E |
[Füst Milán - Habok a köd alatt] |
kezökkel, / Semhogy veszni engednék e drága élet legkisebb parányát, / porszemét, / S magát a létet viszont, mint a fityfiringet megvetik. / No nem, mi hozzájuk hasonlók nem leszünk. Legyünk csak |