lelkünket
[Füst Milán - Levél az ifjúságról]
az átkozottak látomása, / Úgy került elé az Alpesek mögűl / S a békességet menten felkavarta s boros
lelkünket
, mely rég / pihent: / Az órjás hold, / Ily félelmes még sose volt. / Akár a fényes kanca
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.