lengve

[Füst Milán - Elégia]
alatt, Istenem, sötét / az éjközép! / Kicsit aludtam éppen, révbe ért a lélek s itt ott tengve lengve/ Boldogan tanyázott s ím' az idő nyomtalan múlt el felette, / mint a fellegek, de jaj a látomás


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.