| [Füst Milán - Kutyák] |
a fergeteg, / Hogy riadozva menekültek el a remeték s a puszták vadjai... / És este vége volt. / Lobogva forrsz világ és minden reggel újra. Oh ez nem panasz. / De mégis nem tanúlsz? A csillogó szerszámot |
| [Füst Milán - Levél Kanadából] |
mint tavaszi gyikocskák, fényesen futnak a kis vizek / S gyilkos gyorsasággal telik meg az ártér / S lobogva, pattogva éji tüzek mozdulása / Vérvörös alakokat kerget fel mifelénk. / Csóka lépeget ilyenkor a |