| [Füst Milán - KAJETÁN BESZÉDE A KIRÁLYHOZ] |
elmerűlve, sóhajtozva, / őgyelegtünk, hízelegtünk, / Téboly volt e lét nekünk! És mit sem érő lomha gaz, / Amely burjánzik: annyi volt az ember s minden cselekménye, / fényes napja, ám az éj / S a |
| [Füst Milán - Végrendelet feleségemnek] |
Végrendelet feleségemnek / / Oh lomha századok, ti szálltok majd felettem, / Mint szunnyadó pásztor felett a felhők nyája. / Kihúllt |