| [Füst Milán - Egy magános lovas] |
Egy magános lovas/ / Hol sohasem voltál azelőtt, az Arany Partok mentén / Most gondtalan csatangolsz. Ám, ha rád |
| [Füst Milán - Egy csillaghoz] |
feléd? Egy egész nép, mely éjjel vándorol, / Téged kiáltson s tán az országúton néhány misztikus lovas, / Nem is három, de négy király, / Az ujját felemelvén rólad suttogjon az éjszakában, erre vársz |
| [Füst Milán - Óda egy elképzelt művészhez] |
Óda egy elképzelt művészhez / / Sok lovas poroszkált már e gömbölyű földön, Borzippa szülötte, / Menénusz! / Kis sárga lován ment lassacskán |