mártva
[Füst Milán - Gúnydal Pergolára]
mi hajdanán. / Óh édeságyú vágyú Pergola, / Én néked köszönöm most minden üdvöm, / Ha borba vagyok
mártva
éjszaka / S az eszem nem tudja, hogy merre küldjön / S mint sarkcsillag, úgy villog és rezeg / A
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.