magánya
[Füst Milán - Örökélet]
ős talánya, / Örökre társad, síri mécsed... / S jaj, bús szerelmed vagy magad... / És életed örök
magánya
... / Ember, bűnös, bús kalandor, / Eltünődtem sorsodon: / Menekűlsz baráti körbe, / Elbujsz dús
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.