[Füst Milán - Motetta] |
mikor az utcán járok, / Magamba' mit morgok? / Se hitem, se nyugalmam, / Nem szeretek itt lenni / S magamba' forgok. / Nem hiszek a kinyilatkoztatásban / S hogy így néz ki megváltása után mind e nagy világ |
[Füst Milán - Halottak éneke] |
meg, mi végre voltam? / S mivégre volt a bölcsesség, vagy lázadás, / Vagy azt, hogy mire megyek itt magamba' holtan? / Megérdemelnék már egy jelenést, / Türelmemért. Vagy tán a feledést... / Ha bűnös voltam |
[Füst Milán - Motetta] |
Oh hol találok majd nyugalmat? / Senkise tudja, / Mit hordok? / S mikor az utcán járok, / Magamba' mit morgok? / Se hitem, se nyugalmam, / Nem szeretek itt lenni / S magamba' forgok. / Nem hiszek a |
[Füst Milán - Önarckép] |
most folytassam a régit addig is? Ó jaj, kiáltanám egy / ablakból talán / De gúnytól félek s elbuvok magamba. / Négy izzó fal mered reám csupán, / Az Úristennek vörhenyes haragja, / Majd bólogatva, lassan |
[Füst Milán - Epilógus - O beata solitudo] |
s kettős fájdalommal, / hogy szivem szerínt már sohse szólhatok: / Ezért is régen elhatároztam, magamba szállanom s hogy végkép' / Elhagyom barátaim, szerelmem is s kezembe véve igaz könyvedet / A nagy |