| [Füst Milán - Utra kelni messzi menni] |
Utra kelni, messzi menni... / / Útra kelni, messzi menni... / Idegenbe' megpihenni... / Hol találja őt a tél, a nyár? / A fű is felvídúl talán, amerre |
| [Füst Milán - Sirató] |
erdőség nyögése zord... / S az is elhallik ám errefele... / S a szív nagyon sunyít és füleli, / Hogy menni jelt ad e már valami? / Szerettelek bizony, amért az őszi csendbe' / Úgy űltél köztünk olykor |
| [Füst Milán - Hajnal előtt] |
a csend... / S a hű csillag figyel... / Nem halljátok e hát / A kis csillagok sóhaját? / Nekik már menni kell, / De én még itt maradhatok / S mért is ne tenném? / Sóhajra mindenkor van ok / S minek halnék |
| [Füst Milán - Objektív kórus] |
mögül s ki nem tudom, mi tartson vissza itten / Ifjút, még töretlen életűt, míg eltörődve végre menni kell... / S mért élni, élni, jajgató tömeg falatján még tovább / S mély sírba majd leszállani |
| [Füst Milán - Az igaz bíróhoz] |
s élni, mint az elfáradt / oszloptartó leányok, / Szeretni, kit eddig megláttam, derék ha volt és menni/ mind előre daccal / S meghalni azután, meglátni végül is a fényt, mint aki eltévedt / És sokáig |
| [Füst Milán - Utra kelni messzi menni] |
Utra kelni, messzi menni... / / Útra kelni, messzi menni... / Idegenbe' megpihenni... / Hol találja őt a tél, a nyár? / A fű |