| [Füst Milán - Objektív kórus] |
feléd... / Olykor megállok téveteg' a féluton, / Mert féltem álmaim javát és nem tudom, / Hogy nem a messzeség e az, mely véled egybefűz?... / / 2 / Ebédnél ülsz, vagy látlak, kolmizod hajad, / Vagy semmit sem |
| [Füst Milán - Kántorböjt] |
lesz szegény, hogy lám Urunk hivó szavától, mely / Tiéd / A tiszta ég alatt hogy visszhangzik a messzeség! |