[Füst Milán - Kántorböjt] |
hogy énekünket / Szelíd ősszel, a sárga és szelíd lomb alatt, / A hűs fasorban, üres templomodból messzire hallják / A sétáló uraságok! / És áldd meg a mi idős anyánkat is! csúnya őszön / Oly bús borús a |
[Füst Milán - A Mississippi] |
de nem is szégyenkezem többé, ahogy eddig. / Majd vigyetek a Mississippi mellé, messzire / Oh nagyon messzire. Mert ott az én hazám, hol / minden csak szeret, mert senki sem ismer / S amit nem ismerek, látod |
[Füst Milán - A Mississippi] |
S nem hallgatok, de nem is szégyenkezem többé, ahogy eddig. / Majd vigyetek a Mississippi mellé, messzire/ Oh nagyon messzire. Mert ott az én hazám, hol / minden csak szeret, mert senki sem ismer / S amit |