| [Füst Milán - Tél] |
lesz a világ, mintegy a ridegség / Elönti majd a dolgok leglényegét, lehatol s a por is itt fenn / Mindegyre elhatalmasodik... / S menj most tovább! Képzeld el azt is, hogy már egész fagyott, / megállt |
| [Füst Milán - Sirató] |
borát / S az enyészet karjába dőlsz! / Megint virúl minden szined: / A százados dió s kökörcsined / Mindegyre megujúl... De te nem / Csak te nem ujúlsz már meg sohasem. / Hogy voltál itt és éltél hirdetem! / De |
| [Füst Milán - Objektív kórus] |
Ó így csalódni mért s mért hinni: elcsitúlt a harc... /... Termékeny béke jő... balgán remélni mért mindegyre még / tovább?... / Ahogy a messzi, déli tájakon kalandozó, ha meddőn / A lelke nyugtáért eseng |
| [Füst Milán - Levél az ifjúságról] |
mint a beteg, aki testi kínjait / Nem bírja már tovább s ugorni kész: / A tajtékos négy állatot mindegyre verte / S a vad folyó felé terelte énekelve... / Ám a gátakon épp ott járt polgármesterünk, a |