múljon

[Füst Milán - Epilógus - O beata solitudo]
csecsemőké, / derengett. ) / Vegyék őt át a rossz hatalmak, múljon e kicsi fény emléke / szeméből, / Múljon a szerelem emléke, palotáé, ahol élt és cipruságé, / S vegye át gyengéd testét, elbágyadt szivét az
[Füst Milán - Epilógus - O beata solitudo]
ébredt fel másik életére s lelke, mint a csecsemőké, / derengett. ) / Vegyék őt át a rossz hatalmak, múljon e kicsi fény emléke / szeméből, / Múljon a szerelem emléke, palotáé, ahol élt és cipruságé, / S


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.