naggyá
[Füst Milán - Öregség]
a fülébe, tompa / dobot / S erre felelne a hegyomlás s e hegyomlásnak felelne a tenger... / Oly
naggyá
nőtt meg előtte s oly szentté az öregség ősi nyomora. / Mert hisz ott állt ő már önnön sírja előtt s
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.