| [Füst Milán - Egy tesszáliai költő az Erinniszekhez] |
az anyaföld. / Ott majd megállok s szembefordulok véletek, igen. / S ott majd megkérdem, hogy mit is nevettetek annyit s oly / hevesen, / Oly hangos csivogással, amely felverte az alvó földmivelőt, hogy / azt |