nyergedben
[Füst Milán - Egy magános lovas]
mentén / Most gondtalan csatangolsz. Ám, ha rád köszönt az alkonyat / s az árny elédbe lép, / Te
nyergedben
felállsz és merőn nézel napnyugat felé. / Tán az álombéli lángoknak ama tájékát figyeled, hol a nap
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.