nyomorára
[Füst Milán - Álmatlanok kara]
szemü csillag vet fényt nekünk, / De a zord fenyő torz árnyait elénkbe önté... / Ó boldog az, ki
nyomorára
gondol s válik az ajka komollyá / S komoly sóhajjal alszik el s a bús halál maszkját felölté! / Ó
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.