ökleit
[Füst Milán - Epilógus - O beata solitudo]
szóltam ezért, / Csak, mint a régi pap, ki állig gombolkozva s ünnepélyesen, / Dühvel ordítva rázza
ökleit
, hogy visszhangzik a vidék s furcsa / kézmozdulatokkal is őrjöngve hazudoz: / Fájt az élet nekem is
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.