[Füst Milán - Őszi sötétség] |
kikötő, hol derengő fénynél / Halkan, halovány kísértetek járnak: éber hajósok és sárga tüzek / S őrt áll egy fekete katona magosan, s mint fekete angyal az égre / mered, / S két átkozott patak forr a |
[Füst Milán - Barokk elégia - Búcsú mesterségemtől] |
Rólam tanácskoznak odalenn. " Az óra megállott. " De hiába! / Megúntam én, hogy szüntelen álljam az őrt/ Figyeljem az éjfelet s kongassam a vihart / Sok volt nékem a sikoltás és sok a kurjogatás is |
[Füst Milán - Barokk elégia - Búcsú mesterségemtől] |
igen / s tovaszállnak: / " Az óra megállott " De hiába! / Megúntam én, hogy szüntelen álljam az őrt, / Figyelnem az éjfelet s kongatnom a vihart, / Sok volt nékem a sikoltás és sok a kurjogatás is |