| [Füst Milán - Szózat az aggastyánhoz] |
nem kergeted / S úgy űlsz előtte, mint a hegy. / Vérző fogakkal álmodol, forognak súlyos álmaid s ki pitvarodban/ netán lányt ölel, / Riadtan áll odébb, mikor mozdúlni hall. Azt mondják, ételek / az eszményképeid |