| [Füst Milán - Részeg éjszaka] |
tófenéken furcsa limlomok / S a furcsa népség, mely ott imbolyog: / Olyan vagyunk. A nyelve hogy pörög/ Egynémely utcalánynak s hogy röhög, / Az udvarlója nem tetszik neki. / Bandzsít, kancsal, kopasz |
| [Füst Milán - A mélyen alvó] |
Vadász is, / Miután a nedves, éjjeli réteken tobzódva csatangolt. / Minden táncol s villódzva pörög körülötted, egy mámoros, / éji világ... / S a hold is karikába gyürűzve, őrjöngve forog, / Mert érzi |