pörölve
[Füst Milán - Öregség]
s oly szentté az öregség ősi nyomora. / Mert hisz ott állt ő már önnön sírja előtt s még mindig
pörölve
a / széllel / S még egyszer hangoztatni akarván igazát, mielőtt elomolna... / S aztán hát elment
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.