[Füst Milán - Ha csontjaimat meg kelletik adni] |
meg végül is hymnuszodat / e világon s arról, / Hogy szebbnek itéltetett a tört szem itt, mint a ragyogó. |
[Füst Milán - Barokk elégia - Búcsú mesterségemtől] |
nincs oly órás e világon, aki szóra bírhatja kedvemet újra. / S hogy sötét udvaron lenn, vörösen ragyogó istállók s kocsiszínek / Suttogó népe lesi hangomat s hallom a szót is: / Rólam tanácskoznak odalenn |