ragyogó

[Füst Milán - Ha csontjaimat meg kelletik adni]
meg végül is hymnuszodat / e világon s arról, / Hogy szebbnek itéltetett a tört szem itt, mint a ragyogó.
[Füst Milán - Barokk elégia - Búcsú mesterségemtől]
nincs oly órás e világon, aki szóra bírhatja kedvemet újra. / S hogy sötét udvaron lenn, vörösen ragyogó istállók s kocsiszínek / Suttogó népe lesi hangomat s hallom a szót is: / Rólam tanácskoznak odalenn


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.