réges

[Füst Milán - Egy magános lovas]
ropog s egymásba kap. / És nem vagy szomorú. Lóháton álldogálsz s tünődöl társtalan: / Hogy réges rég, az évezredek mélyén volt e gyermeked


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.