repűlnek
[Füst Milán - A jelenés]
repülik át a napot és fekete / fényköreit / S a nap kinyílik előttük. Mert ők karddal a kezükbe'
repűlnek
/ S elfödvén szegény szemüket: szent, szent, szent, kiáltják / odafenn a sugaraknak. / S a sugarak
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.