| [Füst Milán - Emlékezetül] |
Oh kóbor vénség, mord öregség, nem lett benne részetek, / De mint a forgószél, úgy zúgtatok el innen sebtiben. / Áldott fiúk, hol ténferegtek, huncutok? / Mely alagútba bújtatok előlem hűtlenűl? / Bújósdit |
| [Füst Milán - Levél az ifjúságról] |
S a futkosás oly nagy lett végül és a zűrzavar: / Hogy négy vad erős lovat kellett befogni sebtiben s egy nagy / szekéren / Hajszolva felhőt, csillagot / Mi máris száguldoztunk élen völgyön át és nagy |