[Füst Milán - A kalandor] |
Az úton mendegél és egyre jobban / Hogy erről álmodik, a szíve dobban: / Ha nem üldözné többé vér szaga... / Ha szél volna, a holdmezőbe' hálna... / S ha ő volna az örök éjszaka: / Az emberszívekben |
[Füst Milán - A szőlőműves] |
itt a tél, / A szótlan szőlőműves is pihenni tér. / Jön, leballag a hegyről s hol borpincék nehéz szaga terjed, / Puttonyát s számos szerszámait hűs kamarába teszi vissza... / S míg felenged a tél s a |
[Füst Milán - Levél Kanadából] |
fúrt fülében mosolyogva tünődik... / S még az öszvér is nyerít ott, úgy mondják, ha forrás szaga üti / orrát... / S ha jő a tél, / Hogy hó porában hengergőzik ember, állat... / Mifelénk azonban |