| [Füst Milán - Őszi sötétség] |
uralma kezdetét veszi: / Ki állandóan figyelt egy csillagot, / Egy háztetőn zord érckatona áll, / Szembe' van a felkelő nappal, / S ha lemegy a nap: sötétbe' marad. / / 2 / Beteg, bús lelkem rokona, bús |
| [Füst Milán - Copperfield Dávidhoz] |
még világnak / valaki rongya, hogy szeresselek, / Bízd a szivemre magad, az még él! de szemtől szembe velem / többé ne kerülj |