szemeddel
[Füst Milán - A holdhoz]
szemtelen / szaladását, / Toppints feléje parányi lábaiddal, vagy álmatag, komoly, / Két dióbarna
szemeddel
úgy meredj reá, hogy megdermedjen / benne a lélek... / Parancsold meg néki a csendet.. / Hisz égi
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.