szemeiddel
[Füst Milán - A mélyen alvó]
semmi / maradandó! / Hisz úgy látlak máris ködön át, mely a fájdalomé, hogy elindúlsz / S mégy húnyt
szemeiddel
sose járt utakon. S hogy nélkülem / jó neked ott. / S a szívem is bucsút int. S akár a multakért
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.