szemközt
[Füst Milán - Kutyák]
valóság kiteljesűl, kitárúl és megáll. Sok hajnalt / láttam én! / Lovast a hídra léptetni... Megállt
szemközt
a napkoronggal. / Állt s fütyölt szegény / És este vége volt. S hány büszke nép a sivatagba szállt
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.