szived

[Füst Milán - Intelem az aggastyánhoz]
vadvirága hűs mosolyra szép szemét, / Két rossz szemed a fényük megvakítaná, / Ne nézz hát rá öreg. Szived is oly sötét... / Szépség már nem való neked. A hant alá / Ne menj nehéz bucsúval. Abba' nem hiszek
[Füst Milán - Szellemek utcája]
utcája ez! / S még néhány lépés benne s nemsokára vékonypénzű leszel / magad is / És régi, kipróbált szived kutyáknak vettetik. / Igen, szerettem egykor sok mindent: hajósok énekét, / Széditő, teljes napsütés


Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.