| [Füst Milán - Gyertyafénynél] |
mely a jó bukásán / mindíg hallatik? / S ezt mind felmérni? oh mivégre mind e forró kín s e szótalan/ És vad acsarkodásaink az alkonyatok alján? Mért leselkedünk? / Lelkeddel akarsz gáncsot vetni tán |
| [Füst Milán - Epilógus - O beata solitudo] |
Egy nagy csarnok felét láttam egyszer világosan ciprusokkal, / Onnan ment egy temetési menet szótalan, imbolygó / zászlókkal legelől / S a halottat egy kis fekete kocsin hat fehérbe burkolt, néma |