| [Füst Milán - Panasz] |
S hiába ostromoltam én is. Rest lett / torzonborz füled. / Oly lassan mozdulsz, mint az ősvilági szörnyek... álmosan / Mozdítod nagy fejed, fordúlsz a törpe nép felé, ki / Dárdáit husodba döfte s bambán |
| [Füst Milán - A magyarokhoz] |
szavak áradatával / ellepték világodat, / Áradás szennyével borították be a kertjeid, vad vízi szörnyek/ ették virágaid, majd a vad burjánzás / Mindent ellepett utána, oly termés volt ez e térségeken |