szörnyen
[Füst Milán - Messzi fény]
hullat el az árnyék, / S a végtelen és nagytömegű tenger mélye pirosan tükörzik. / Hajó megy el, a
szörnyen
messzi partok felé lendűl, / S a nap is, lángban álló gálya megy mögötte más égtáj felé... / Elmúlt
Boda István Károly & Porkoláb Judit, 2011.