| [Füst Milán - Repülj] |
az örök örvény / S mit Isten tengerébe elhajított, / Hogy nyissam véle majd a titkok ajtaját... / Te szőke égi lánynak símogasd haját / S ott fenn építs magadnak tiszta házat, / Ott fenn, ott int a |
| [Füst Milán - Sirató] |
Szóltál és nagyot kortyintott nyakad / És voltál gőgös fönség, mint a rossz gyerek / És megdőlt szőke fejed, mint az anyaölben, / Oly lágyan símogatták látatlan kezek. / Lásd, én szerettelek bizony / S |